Kőtornyok a vízparton: művészet, vagy rossz szokás?

Kőtornyok a vízparton: művészet, vagy rossz szokás?

Az elmúlt évek, főleg az idei nyár nagy slágere volt a vízparti kőtorony építése. Mindegy, hogy tenger, folyó, vagy egy erdei patak. Ahol turisták, vagy kirándulók jártak, ott felbukkantak egy egymásra rakott, kövekből épült kisebb nagyobb tornyok is. Van, akinek művészet, másnak csak egyszerű szórakozás, egy jó kép az instára. Vagy egy lehetőség arra, hogy nyomot hagyjon maga után. A szakemberek szerint viszont nagyon káros. Te építettél már kőtornyot?

Művészet és realxáció

Mike Grab, a Coloradóban élő kanadai művész fantasztikus alkotásai nem egyszerű kőtornyok. A gravitációt meghazudtoló alkotások valójában szobrok, amik úgy egyensúlyoznak egymásnak feszülve, ahogy ránézésre nem is kéne nekik. A művész végtelen türelme és biztos keze teszi képessé arra, hogy ezeket a szobrokat létrehozza. De nem a Gravityglue az egyetlen, kövekből készült alkotás.

Pontus Jansson a kőművészet ismert alakja, a Youtube tele van a videóival. A svéd postás a nyugalmat, a kikapcsolódást és a békét találta meg a kövek egymásra helyezésének művészetében. A rajongói pedig gyönyörűnek találják a szobrokat, amiket a folyó partján hagy maga után.

De nem kell Svédországig menni, sokat ismerik a népszerű Római-parti Kőkertet. Kánya Tamás művészete azonban nem korlátozódik a kövekre, ő szobraihoz az uszadékfákat és a parton talált tárgyakat is felhasználja.

Kőtorony a Római parton.

Önálló stílus

Az elmúlt években a rock balancing, azaz a kő egyensúlyozás saját művészeti ággá nőtte ki magát, különböző stílusokkal. A kő rakodás az ismert módszer, amikor a csökkenő méretű, laposabb köveket rakjuk egymásra. Az egyensúlyozás, amikor egy-egy nagyobb darabot állítanak be nehezen megtartható pozícióba, az ellensúlyozás, amikor az egyensúly a kövek súlyának elhelyezésétől függ, a boltív, amikor két nagyobb tárgy között átívelve épül, mint egy ősi kőhíd és a szabad stílus, ami az eddigiek kombinációja.

Egyszerű kőtornyot építeni nem nehéz, a kavicsozás és kövezés pedig gyerekkorunk óta örömet okoz, nem csoda hát, hogy a vízpartokon egyszer csak elszaporodtak a kőtornyok. Megépíteni kellemes és izgalmas, nézni pedig jó, mi akkor a baj ezekkel a kőtornyokkal? Miért baj, ha utat engedünk a kreatív energiáknak, vagy megtaláljuk a békét ezeknek az elkészítésében?

A kőtorony élőhely!

A gond az, hogy az egyre szaporodó tornyok már olyan mértékű változást okoznak a vízpartokon, ami az ott élőknek jelent problémát. A növényzet, az apró állatok élőhelyét így felforgatni pedig nem lehet nyom nélkül. Miután a természetvédők felismerték a veszélyt, egyre több helyen akcióba léptek. Megpróbálták felvilágosítani a vízparton járókat arról, hogy a kőtornyok építésével sokat ártanak a környezetnek. Tenerifén például #PasaSinHuella (Ne hagyj nyomot!) hashtaggel indítottak netes felhívást, ami után még toronybontási akcióba is kezdtek, ám amit egyik nap visszaraktak a helyére, a turisták másnap ismét felépítették.

A világszerte létező jelenség Magyarországon is elterjed, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága is kénytelen volt egy felhívásban megkérni a látogatóit, hogy ne építsenek tornyokat.

Felhívjuk a Balaton-felvidéki Nemzeti Park látogatóinak figyelmét, hogy a kövek összegyűjtésével seregnyi apró élőlény élőhelyét teszik tönkre. A kisebb-nagyobb tornyokba rakás idegen a tájtól és balesetveszélyes is.

Kérjük, ne építsen kőtornyokat, hagyja, hogy ez a táj úgy maradjon szép és mindenki számára élhető, ahogyan a természet megalkotta!

Amikor az ösvényről letér, akaratlanul is letapossa mindazt, ami ott él: apró növényeket és állatokat egyaránt. Kérjük ezért, hogy kizárólag a jelzett turistautakon haladjon!

Az biztos, hogy a kőtornyok szépek és jól mutatnak egy fotón. De megéri ez, ha közben tudjuk, hogy élőlények élőhelyét tesszük tönkre? Hagyjuk meg inkább a művészeknek ezt a tevékenységet, mi pedig keressünk valami környezetbarát alkotási folyamatot. Vízpartot, erdőd, izgalmas tájakat nálunk is festhettek, nézzetek körül aktuális élményfestéseink között!