Reneszánsz házimozi gazdag mecénások számára? 5 érdekesség a Gyönyörök kertjéről

Reneszánsz házimozi gazdag mecénások számára? 5 érdekesség a Gyönyörök kertjéről

Hieronymus Bosch, a világhírű németalföldi festő az egyik legvitatottabb és legnehezebben értelmezhető művész, akinek alkotásai több, mint furcsák. A bibliai témájú tájképeken az orgiáktól a félelmetes horrorig minden megtalálható, rajtuk furcsa lények, szörnyek, emberek és állatok szerepelnek, hátborzongató részletek között.

Leghíresebb műve, a Gyönyörök kertje évszázadok óta elbűvöli és elgondolkodtatja azt, aki alaposan szemügyre veszi. Őrült volt a művész aki készítette? És kinek festette valójában? Sok kérdés és érdekes tény kapcsolódik a művészhez és a képhez, nézzük az 5 legizgalmasabbat.

Bosch, a titokzatos

Ahhoz képest, hogy Bosch életében is mennyire közismert és nagyra becsült művész volt, és halála után is milyen népszerű, meglepően keveset tudunk róla. Sem a születési ideje, sem az iskolai végzettsége nem ismert, ahogy életének részletei sem, mivel Bosch nem hagyott hátra semmilyen írásbeli feljegyzést. Nem írt naplót, nem jegyzetelt, nincs semmi, amire a művészettörténészek támaszkodhatnának. Ráadásul a fennmarad 25 festmény és mintegy 20 rajz alapján sem derült ki sok, pláne hogy Bosch sosem dátumozta a munkáit.

Online túrán is megtekinthető

A holland Noordbrabants Múzeumnak köszönhetően egy online, interaktív, virtuális túrán is megtekinthetjük a képet. Ide kattintva egy fényképet találunk, ami a festményről készült és elég nagy felbontású ahhoz, hogy közelről is megvizsgálhassuk a részleteit. A teljes élményhez a zene, az állatok hangjai és a vízcsobogás is gondoskodik.

Ha a magyarázatokra is kíváncsiak vagyunk, kattintsunk a figurák feletti kis ikonra, így angolul és hollandul is meghallgathatjuk az alakok háttértörténetét.

 

Oltárkép, vagy sem?

Bosch festménye, a Gyönyörök kertje.
A triptichon bal oldali tábláján Isten mellett Ádám és Éva van ábrázolva a Paradicsomban. (Wikipedia.)

A festményt hármas oltárképnek (triptichonnak) is szokták nevezni. A három táblából álló kép középső része a Földi gyönyörök kertje, a bal oldali a Paradicsom, a jobb oldal pedig a Pokol.

A művészettörténészek szerint nehezen elképzelhető, hogy a középső tábla a meztelen alakokkal együtt egy templom oltárképének készült volna. Ugyan a figurák nem vesznek részt kifejezett szexuális aktusokban, a bizarr és furcsa jelenet nem templomba való, így szinte kizárt, hogy Bosch oda szánta volna.

A Gyönyörök kertje című középső kép alsó részén az áttetsző burokba zárt emberpár Ádám és Éva. (Wikipedia)

Valószínűbb, hogy egy gazdag nemes rendelte a festőtől a képet. Dr. Sally Hickson, a Guelphi Egyetem művészettörténeti professzora Bosch alkotásáról azt mondta: „a funkciója olyan lehetett, mint egy reneszánsz házimozi gazdag mecénások számára”.

A Pokol című jobb oldali kép alsó részén Ádám és Éva. (Wikipedia)

Úgy is olvashatjuk, mint egy könyvet

A hármas képet valószínűleg balról jobbra kell olvasni, mivel az egyes táblák jelentése összekapcsolható. A bal oldali külső panelen az Isten bemutatja Évát Ádámnak, a jobb oldali panelen pedig az kiűzetést ábrázolja. A központi és legismertebb a Gyönyörök kertje, ami a Föld szürreális és bizarr kísértéseit mutatja be. Tehát ha balról jobbra olvassuk, láthatjuk az ember teremtését, majd azt, hogy ahogy a viselkedése miatt kudarcot vallott.

És mi lesz, ha becsukjuk? Meglepetés! Amikor a bal és a jobb oldali táblákat bezárjuk, előtűnik a kép oldala, amelyet Bosch grisaille-ben festett. A grisaille szürke színnel festett kép, üvegfestmény vagy üvegablak – maga a ‘grisaille’ elnevezés is a francia „gris” szóból ered. A korszak oltárképeiben szokás volt, hogy a külső paneleken ilyen stílusú képeket ábrázolta. Az összecsukható triptichon fedelén, csukott állapotában A világ teremtése című festmény látható.

Keresd Boscht!

A Gyönyörök kertje olyan, mint egy óriási böngésző. A rengeteg izgalmas és furcsa részlet mellett pedig akár a képet megfestő művésszel is találkozhatunk. Ugyan sokat nem tudunk a festő életéről és munkásságáról, egyesek úgy vélik, hogy a művész önarcképe rejtett el a Poklot ábrázoló táblára. A kérdéses kíváncsi figura, melyet „Faember” néven ismernek, a jobb oldali panel fókuszpontja.

Ha érdekelnek az izgalmas részletek, olvasd el posztunkat a titkokat rejtő remekművekről is.