A Notre-Dame székesegyház tragédiái

A Notre-Dame székesegyház tragédiái

Április 15-én óriási tűz pusztította el a párizsi Notre-Dame tetőszerkezetét. Az egész világ lélegzetvisszafojtva várta, hogy a tűzoltók megfékezzék a lángokat. Az másnap reggelre sikerült, a kár viszont óriási, az gyönyörű épület romokban áll. Egyelőre felbecsülni sem lehet, mekkora munka lesz, de biztosan évekig tart majd a székesegyház újjáépítése. De a világ egyik leglátogatottabb templomának kalandos volt már a születése is, fennállása során pedig nem ez volt az első pusztulása.

Notre-Dame távolról.

180 éven át épült csoda

A Notre-Dame Párizs legismertebb gótikus stílusú temploma, évente 14 millió hívet és turistát vonz. A világörökség részét képező monumentális épület alapkövét 1163-ban fektette le III. Sándor pápa. Ezt követően 180 éven át épült: a székesegyház hossza 128 méter, 41 méter széles, az ikertornyok magassága pedig 63 méter. Az elképzelhetetlen méretű, gazdagon díszített épület egyszerre több mint 6000 hívőt képes befogadni!

Ehhez a mérethez méltó az orgona is: a hangszer 7800 sípból áll és a világ egyik legjobb hangszerének tartják.

Rongálások áldozata

Az épület nem most először áll a teljes megsemmisülés szélén. Először a francia forradalom okozott benne hatalmas károkat: a katedrálist bezárták és államosították, egy részét elhordták építőanyagnak, többször kifosztották, a homlokzatot díszítő királyszobrokat pedig lefejezték.

Napóleon koronázását már itt tartották, mivel 1802-re a nagy részét sikerült helyreállítani, ám az épület megpróbáltatásai még mindig nem értek véget. A székesegyház 1831-ben az eddigieknél is nagyobb rongálás áldozata lett, a szentélyt és a kincstárat kifosztották, az érseki palotát pedig romba döntötték, félő volt hogy itt ér véget az épület története. A főváros közepén omladozó, pusztulásra ítélt székesegyházra Victor Hugo ebben az évben megjelenő híres regénye, A párizsi Notre-Dame hívta fel a figyelmet.

Az, hogy végül az épület megmaradt, a párizsiak Eugene Viollet-le-Duc építésznek köszönhetik, aki a stílusok és korok tiszteletben tartásával 1844 és 1864 között óriási munkával restaurálta a templomot.

Ezt követően több nagyobb tisztítási és felújítási munka zajlott a székesegyházon, legutóbb 2012-ben dolgoztak rajta, akkor újították fel a csodálatos nagyorgonát.

A Notre-Dame jövője?

Régóta ismert tény volt, hogy a Notre-Dame épülete rendkívül rossz állapotban van, csak egy alapos és széles körű felújítás mentheti meg a pusztulástól. Talán a 2019 áprilisi tűz kellett ahhoz, hogy igazi munkálatok kezdődjenek a hányatott sorsú épületen. Eddig is zajlottak gyűjtések a felújítás érdekében, de most talán ez a tragédia adakozóvá teszi a párizsiakat, a hívőket és turistákat is.

Ereklyék és érdekességek

A székesegyház leghíresebb kincse Jézus töviskoronája, keresztjének egy darabja és egy szög, amivel a megváltót a keresztre szögezték a római katonák. Ezeket csak évente egyszer, nagypénteken tekinthetik meg a látogatók.

Híres az épület északi tornyának négy harangja is, ami 1856 óta 15 percenként megkondul. Éjjel, nappal, kihagyás nélkül. Megszólaltak az I. világháború végén, Párizs felszabadulásakor és megkongatták őket a 2001. szeptember 11-i terrortámadások áldozataiért is. A négy harangnak neve is van, amiket francia szentektől kaptak:  Angélique-Francoise, Antoinette-Charlotte, Hyacinthe-Jeanne és Denise-David.

A legnagobb harang Bourdon Emmanuel, ami a déli toronyban található és Európában legszebbnek harangjának tartják. Ezt kongatják meg a legfőbb ünnepek, szertartások, pápai látogatások, nagyobb temetések során.

A gyönyörű rózsaablakok lenyűgöző fényhatásokkal kápráztatja el a székesegyház látogatóit, méretük hatalmas, közel 13 méteresek.

Híres az épület szélkakasa is, ami 93 méter magasan ül a katedrális legmagasabb pontján. Feladata pedig nem csak egyszerűen a szélirány meghatározására, de a főváros egyik legértékesebb kincsét is őrzi. Az 1920-as években zajló restauráció a kiskakast is érintette, ekkor fedezték fel, hogy a belsejében csontpor található. Ennek az eredetét nem tudták meghatározni, ezért Párizs érseke úgy döntött, hogy rakjanak a helyére három fontos ereklyét: Szent Dénes és Szent Genovéva relikviáit, valamint Krisztus koronájának 70 tüskéjéből egyet. Ezek a kincsek védik a magasból Párizs népét.

Fotók: pixabay.com, flickr.com